Orbán Béla:

Melyik lator vagy?

2012.03.28

Lukács evangéliuma 23:37-43 – és így szóltak:

„Ha te vagy a zsidók királya, mentsd meg magadat!” Felírás is volt a feje fölött görög, latin és héber betűkkel írva: Ez a zsidók királya. A megfeszített gonosztevők közül az egyik így káromolta őt: „Nem te vagy a Krisztus? Mentsd meg magadat és minket is.” De a másik megrótta, ezt mondva neki: „Nem féled az Istent? Hiszen te is ugyanazon ítélet alatt vagy! Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését kapjuk, de ő semmi rosszat nem követett el.” Majd így szólt: „Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királyságodba.” Erre ő így felelt neki: „Bizony, mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban”.

Újra és újra előkerül az identitás kérdése, s emiatt vettem elő a keresztrefeszítés történetének ezen részét.

Egy hajdani magyarországi választások alkalmával, feltették a kérdést, hogy kire szavazok. Köztudott, hogy én nem szoktam szavazni, de választani se nagyon (a készlet „olyan”, a szavamat meg nem adom), s szokásomhoz híven jó zsidósan válaszoltam: Mondjátok meg, a baloldali vagy a jobboldali lator menekült meg, mert akkor arra szavazok! (a vicc, hogy senki se tudja így megmondani, hogy a jobb, vagy a baloldalra kell –e szavazni, hogy melyik szabadul meg).

Itt arról van szó, hogy nekünk összesen két identitásunk lehet, a latornak az identitása. Egy olyan korba érkeztünk, amikor ugyanazt kell megélnünk, mint annak a két latornak a keresztfa melletti két keresztfán. Meg kell élned azt, hogy te ki vagy. A Krisztus ellenes gonosztevő lator, vagy az a bűnös lator vagy, aki tudja hogy bűnös, de elfogadja bűnösségét és kegyelmet is kér (áttételesen, de „emlékezzél meg”-ben ez is benne van)?

Összesen két identitás van. Ennek a világnak hány identitása van? Identitás harcok folynak a világban, a társadalomban, a közvetlen környezetünkben, s a kereszténységen belül is. Óhatatlanul említeni kell „a politika játékát”, vagy „a játékot a politikával” – egy hatalmasabb erőnek a játékát, amelyet a saját bőrünkön is tapasztalhatunk.

Ez a kettős, kétféle identitás, amely a keresztfán jelen volt, nagyon is aktuális. Hamarosan semmilyen identitás sem lesz – nézzük meg a politikai eseményeket – hamis identitásokat kínálnak és növelnek a hatalmasságok.

Jelen pillanatban Magyarországon (ki kell mondani – nem vagyok sem magyar- sem országellenes, csak tényeket közlök) van magyar identitás, keresztény identitás meg vannak a büdös kommunisták (az ellenség).

Az a probléma, hogy egyik identitás se érvényes:

Az, hogy magyar... hát nézd meg csak a telefonkönyvet, vagy bármilyen listát, hogy ki a magyar. Egyáltalán definiáljuk azt, hogy ki a magyar, vitatkozhatunk évekig, akkor se tudunk egy nevezőre jutni.
Keresztény – az a kereszténység, amelyet Krisztus idejében a tanítványok elkezdtek csak később lett keresztény, aztán még később katolikus egységességé lett.
Az ellenség? A büdös kommunisták hova tűntek? És nincs ellenség, mert jelen pillanatban nincs kommunista identitás (Marx, Lenin és a többiek eltűntek) – még van egy-két élő ellenség, de ezeket se lehet sokáig bántani, mert elfogynak.

Van ellenség, és nincs ellenség! Nem lehet állandóan arra hivatkozni, hogy „bántanak a kommunisták”, hiszen nincsenek! Nincs kommunista identitás, mert nincs kire felnézni! Nincsen programjuk, azaz nincsen identitásuk. Miként bántalmazhat az eltűnőfélben levő?

De a kereszténység is kezd kikopni, mert ami van, az csak hagyomány, és illegitim találmányoknak a következménye, s tulajdonképpen, mi az, hogy keresztény? Az, hogy valaki azt ígéri, hogy „amikor meghalok, akkor jobb lesz”?

Bárki emberként milyen alapon ígér nekem bármit is? - Hiteltelenek!

Az egyik nem tud támadni, mert nincs, a másik hiteltelen, a harmadik meg eléggé ködös kérdés, hogy ki a magyar... és amikor adok valakinek olyan identitást és küldetést, hogy bántják a magyart, bántják a jobb oldalt, akkor előbb utóbb kiderül, hogy elvették az identitásomat, mert kiderül, hogy nincs ellenség, nincs kereszténység és nincsen népem. Mindaddig, amíg van ellenség, addig tart ez a játék, de amikor körbenézek, nincs ellenség, az nagy baj, mert valaki egy új identitást akar készíteni!

A Sátán egy kollektív nagy identitást akar csinálni: ad neked egy hamis identitást (bántják a magyart- az egész Kárpát mendencébe majdnem tolmácsot kell, hogy hívjak, hogy értsek magyarul valakivel is).

Bántják a magyart, hol? – Nincs! Bántják a kereszténységet! – Ki? Bántják a jobboldalt, a baloldalt! – Ki? – Egy szédítés megy... feltétlen kell csinálni ellenséget, mert különben nem tartom fenn az uralmamat. Kitaláljuk – hogyha nincs Lenin – akkor legyen Károli, s ha az se lesz, akkor valaki mást találnak ki, és ha nem lesz ellenség, a következő ellenség az, akinek van népe, van Istene és van küldetése, és ebben egységes. Két ilyen népet ismerek, az egyik zsidó, a másik meg Krisztus teste. Az akinek hamis mondvacsinált identitása van, meg fogja találni abban az ellenfelet és az ellenséget, aki nép, akinek van Istene, és akinek van küldetése, ami ellentétes a halál küldetésével. Az identitás elvesztése és annak hamissal való pótlása, egy másik identitásba való belevezetés, mégpedig az, hogy haljon meg egy nép, a kereszténység (bár a neve megmarad), s haljon meg az is, aki a mai kommunistákat támadja – mert ellenség nélkül nem működik!

Ellenségképeket kell kreálni.

Egy darabig egymás között találnak ezek az erők ellenségeket, de nem szándékozik legyőzni, mert akkor nem maradhat fönnt. Nem szándéka a jobboldalnak legyőzni a baloldalt, mert akkor nincs értelme az egész identitásképnek, mert senki nem bánt senkit és így nincs miért harcolni, nincs ki fölött győzni. Azonban mindig is marad valaki, akinek van identitása, s itt fordul meg a világtörténelem – akár hazánkban is, hogy aki Krisztusi és aki zsidó, úgymond veszélyben van (mert van neki, ami a másiknak nincs). Kellemetlen lesz mindenkinek, akinek van identitása.

Egy láthatatlan mindennél nagyobb erő folytatja a játékot: ad hamis identitást (hogy az identitások összevesszenek), és kiderül, hogy senkinek sincs identitása...és ő fog megjelenni, és ad egy közös identitást. Úgy is mondhatnánk, hogy ebben a jobb- és baloldalnak a játékában egy nagyobb hatalom kerül ki győztesen, egy európai identitás (nem biztos...sokkal nagyobb identitás, amely készíti ezeket a játékokat), egy sokkal nagyobb erő az, aki mindenkinek ad egy hamis identitást és leleplezi, hogy nincs identitásod – mint ahogy a baloldali kommunistáknak nincs identitásuk, úgy a jelenlevőknek se lesz, mert lelepleződik hogy mese az egész. Ha csak őszintén belenézünk egy telefonkönyvbe, akkor azt hogy magyar csak nagyon nagyon jóindulattal lehet egységessé tenni, hogy „egy nép, amelyik”; azt hogy keresztény, azt már egyáltalán nem lehet mondani, mert az csak egy papipari-szakipari szolgáltatás: eltemetnek, s valamit ígérnek nekem az én pénzemért – üzleti vállalkozás – amiben én hiszek és fizetek, ő meg nem ad semmit.

Amikor nincs ellenség, mert megölték az ellenséget, akkor értelmét veszti az egész.

A zűrzavar a hamis identitásokkal kezdődik – nincsen népzene, de van világzene; nincsen ilyen népnek a tagja, de van világpolgár – folyik az emberiség felhígítása.

Mi a folytatás? – Az lesz az ellenség, aki az életben és a békében akar élni; az, aki Krisztusi és az, aki vállalja hűséggel, hogy zsidó, óhatatlanul céltábla lesz, mert nem tud mit kezdeni vele, s ellenségképet formál, hogy „neki van és nem akar az enyém lenni”, s „nem akar az én uralmam alá kerülni”, „a nagy kolhozba, a nagy tömegbe nem lehet beolvasztani”.

Akit nem lehet beolvasztani a nagy tömegbe, az ellenség lesz – így értjük meg azokat a próféciákat, hogy „üldözni fognak titeket”- az utolsó időkben nem lesz jövedelmező dolog sem zsidónak, sem Krisztust követőnek lenni (kettő együtt meg duplán halmozott hátrány)!

Nem a keresztényüldözésről van szó, hanem ha nem férsz bele abba a nagyvilági tervbe, összemosásba, összegyűjtésbe a nagy egyszemélyes uralom alá vitelbe, mert van egy identitásod, akkor téged a Sátán céltáblaként fog használni.

De valóban két identitásunk van, két lehetőség közül választhatunk – tetszik vagy nem tetszik – lator minden ember, csak nem mindegy, hogy melyik. Nem mindegy, hogy tudom, hogy bűnös vagyok és megkapom a büntetésemet, tudom, hogy a bűnöm következménye a halál, és minden ember meghal: „Amikor visszajössz, emlékezz meg rám!” ; Vagy Istenellenesen a halálnak dolgozom a Sátán uralma alatt, s még a saját halálomat is szinte kívánom, Istengyalázóként, Krisztusgyalázóként.

Egy identitásunk van kétféle módon: minden ember lator! (Az egyik megváltás, a másik örök kárhozat)

Az identitásharcokban melyik a mi helyünk?

Vállaljuk-e azt, hogy megfeszítenek?

Vállaljuk-e azt, hogy mindig is ellenség leszünk?

Vállalod, mert van identitásod, s elfogadod Istennek azon tervét amelyet neked szánt, mert az Övé vagy, egy népnek vagy a tagja?

Vállalod-e, hogy mint ahogy Józsefet, úgy téged is bedobnak a kútba?

Vállalod-e, hogy örökre gyülölni fognak, mert nem vagy az övéké?

Jobb- és baloldal (vagy akármilyen nevű társaságról beszélünk) mindegyik az ő kezében köt ki, hiszen egyiknek sincs identitása (egyiknek megszűnt, a másiknak hamis), de minden ember szeretne valahova tartozni, valaki uralma alá kerülni, valami „macho” mindig kell, valami zászló mindig kell, s aki szűkebb hazánkban is játsza ezt a világtörténelmi játékot, annak az a szándéka, hogy mindentől megfosszon, s amiről nem akarsz lemondani, azt meg erőszakkal elveszi. Erőszakkal fogja azt mondani, hogy „Te zsidó, miért vagy te zsidó? Nincs is olyan!”; „Te zsidó, hol volt a te Istened a holokauszt alatt? Veszítsd el a hitedet!”;”S különben is, mit akartok, azzal a világ egy ezredékét adó zsidósággal? Mitől különb az nálunk?”, s utána a rágalmazással próbálkozik, hogy „A zsidó bánt mindig bennünket!” – működik! – A zsidót be kell olvasztani a kereszténységbe, abba a kereszténységbe amely nem krisztusi.

De Krisztus testének is megvan a támadása „Krisztus nem kell, legyél vallásos! Ne krisztusi keresztény legyél!”, és ha te többet kaptál Istentől, és más a látásod, akkor „Te szekta vagy, aki támadod a nagy birodalmi és egyéb vallásokat!”, ellenség vagy, egy kiközösített, elkülönített nincstelen senki – leírtak! (úgy mint a jobboldal leírta a baloldalt) Csak egy a probléma, hogy minket nem lehet leírni, mert egy olyan identitásunk van, amely fölött áll mindennek (így a politikának is): Nekem van népem, van Istenem, nem ellenség vagyok, de más vagyok. Nem vagyok antiszociális, lázadó, hanem nem tudok egy lenni a hamis identitásban szenvedő emberiséggel, s nem vagyok hajlandó identitás nélküli emberek csordájában az antikrisztusi hatalom alá menni, népként, vallásként és meghunyászkodott ellenségként! Hajlandó vagyok odaállni Isten elé, hogy tudom a bűneim következményét, de tudom a kegyelmet is. Tudom, hogy valóban meg kell feszíttetnünk, és kegyelemre van szükségünk, hogy az óemberünk meghaljon és éljek, s úgy kerülök az utolsó percemben Isten elé, hogy „Uram, emlékezzél meg”, „akkor is megvallottalak, és most is megvallak, és nem engedlek el soha többé” – nem lehet ezt elvenni, ha valóban nemcsak ismered, hanem a tied is, és részese is vagy az Ő uralmának!

Milyen identitásunk van? Elszédítenek a kínálatok? (ez a nép, ilyen kereszténység, és keressünk valami ellenséget- ez tetszik?) – Nagyon hamar kiderül, hogy becsaptak. Aki a félrevezetés eszközét adta - higyjél olyanba, amelyre ha rájössz, hogy nem jelent semmit, nagyon nagyot fogsz csalódni, s össze fogsz törni –be fog kebelezni.

Mert az a három identitás, amelyet kínálnak, porba fog kerülni: ellenség nincs, egyház nincs, nép nincs.

Mire megy ki ez a világi játék? – Európai polgár vagyok... egy nagy ökumené tagja vagyok - az ellenség meg majd kitalál valamit, de mindig harcolni kell valaki ellen, mert különben nem működik.

Amit mostani társadalmi „játék”, egy nagyon nagy erőnek a „játéka”, s odáig visz el, hogy találkozunk a keresztfán. Meg kell vallanod: „én a tied vagyok, ha bűnös is vagyok, kegyelmezz meg, s amikor eléd kell majd egyszer állni, akkor emlékezz meg arról, hogy én átadtam az életemet, mint bűnös (!), s mint bűnös úgy halok meg, de az ítéletkor enyém a felmentés. Vagy úgy megyek a keresztfára, mint Istent tagadó, mint Isten ellensége? – Akkor annyi... elvesztettem... a lehetőséget.

Egy vallásos keresztény nyugodtan lehet az a lator, amelyik ott marad a pokolba, mert amikor jön egy nehéz idő, akkor bizony a névleges keresztények nagyon hamar megtagadják Krisztust!

A megfeszítésünk pillanatában, amikor ott vagyunk a mi Golgotánkon, akkor hol állunk? Jobboldalon vagy baloldalon? A döntésünk köztudott, szükségünk van kegyelemre, ezért van Húsvét, a húsvéti váltságmű. Ezért szűnik meg minden lehetőséged – ellenség leszel hamarosan, mindenkinek az ellensége leszel! Nem férsz bele a keretbe, a te helyed ott van, fönnt a kereszten! (és a döntés lehetősége is ott a kereszten!)

Valóban ki tudod mondani, hogy bűnben levő ember vagyok: ezt tettem, azt tettem, megérdemlem a halált, az ádámi örökségként, a bűn következményeként, de amikor feltámadunk, emlékezz meg rólam! – mert tudom, hogy feltámadok és számot kell adni, s tudom, hogy Istennek a kegyelme által, Krisztus váltságműve által kérhetem, emlékezz, hogy ott vagyok az amnesztia névsorában, aki kegyelmet kapott.

A hamis identitásokkal nem más folyik a világban, mint az identitások megölése, s ugyanez fog történni bizony a keresztényvilágban is (magyar keresztény, magyar ez, magyar az; keresztény kereszténynek bizonygatja, hogy ő a kóser; aztán mindenki ellensége mindenkinek). Akkor jön a lelepleződés, amikor nem lesz ellenség, s akkor a nagyerő azt mondja: becsaptalak, most már az enyém vagy!

Észrevesszük-e ezt, vagy mi is felvesszük a zászlókat –„ez vagyok”, „az vagyok”, „itt az ellenség, hajrá” – Ne tedd! A mai harcos is meg fog halni, s pont ebbe fog belehalni, mert ahogy megölte az ellenségét nem lesz tovább miért harcolnia.

A világtörténelemben, s hazánk területén is, nem tudhatod, hogy meddig talál ellenséget az, aki most hamis identitásokat kínálgat. Amíg talál, addig jó nekünk, de mikor már nem talál, akkor egy össznépi nagy semmi lesz, mindenki identitás nélkül marad ... de akár önmagát is megeheti, önmagában is talál ellenséget, mert a halál nem tud másképp élni, csak gyilkolással – ha nincs mondvacsinált ellenség, önmagába fog harapni, legyengíteni, s aki ezt az egészet a kezébe tartja, az azt mondja, hogy az enyém vagy, ez a te identitásod (világegyház, világpolgár) – ellenség nélkül, én alattam, béke, biztonság... (akkor lesz a baj!)

A hamis identitások elvakítanak. Emberekkel nem tudok beszélni. Volt, mikor generációs problémának véltem, nem-nem, ma már megsüketített és megvakított hamis identitásban lévő emberek, akik mindig is keresik az ellenfelet, a célpontot, aki ellen lehet harcolni, de mikor már nincs ki ellen harcolni, mikor győzött, akkor saját magát fogja tönkretenni.

Itt az identitás-politika megy, az identitás-probléma megy – identitás háború: „én csináltam hármat, neked meg nincs, én győztem, s most megöllek”, s mikor megöli, kiderül, hogy neki is csak kitalált identitása volt, valaki kitalált módszereivel, s mindez annak a következménye, hogy valamikor a népek, így a saját népünk is elvesztette az identitását: a családnál kezdődően elvesztette a népét, elvesztette az Istenét, s lett keresztény, s a testvériséget elvesztette népben és kereszténységben is, s lett ember az embernek ellensége, s a harc élteti az embereket, a felekezeteket, a politikát és mindent – de ha nem lesz harc, akkor halál lesz, a győztes is meg fog halni.

Nekünk egyetlenegy harcunk van – amiben nem mi vagyunk a győztesek, nem mi miattunk volt, hanem mi értünk volt – ott a Golgotán, ahol mindenkinek meg kell jelenni, mert mindenki lator, mindenki bűnös... attól még, hogy valaki hívő, átadott életű ember, ez nem jelenti azt, hogy nem kell meghalnia, nem jelenti azt, hogy nincsen más rendeznivalója, vagy hogy makulátlan tisztaságú!

Isten ígérete szerint befejez mindent rajtuk és bennünk, amikor odaérünk a véghez. Ott fönn a Golgotai kereszten, utolsó perceidben ki tudod-e mondani: „Te az Isten fia vagy aki meghaltál érettem, s megkegyelmezett Isten általad – megvallom és kérem – hogyha föltámadsz, visszajössz a te országoddal, akkor engem is találj meg azon az amnesztiát tartalmazó listán, akik be vannak jegyezve az Élet könyvében.

Ezen az identitáson kívül több ne érdekeljen! Ha igazából megvan ez az identitásod, ne félj, ha ellenség leszel! (Nemcsak prófécia, valóság... még nem, de hamarosan!) Ha nem lesz háború, nem lesz ellenség, találni fognak – te leszel a következő ellenség, akinek Krisztusi identitásod van, meg te aki zsidó! De ez a hatalom nem tehet semmit veled, mert mégiscsak minden a krisztusi hatalom alatt van!

Az a legszebb jövő, ha ott vagyunk Mellette, s igent tudunk mondani! Ha te leszel az ellenség, akkor ne az ellenségre gondolj, hanem arra, hogy nagyon kevés idő van, mert a hamis identitásban levő világ antiszemitába és antikrisztusiba megy át, és ha a sértettek között vagy, örülj neki! Közel a kereszt, amikor tudod, hogy feltámadsz, és amikor Ő visszajön, akkor az Övé vagy (csak kérned kell)!

Társadalmi szinten három identitásból egy sincs, a nagyerők már mindent nemzetközivé összemostak, éppúgy a kommunizmussal, mint a liberalizmussal! Nincs itt már semmi – ne beszéljünk mellé – de annál hangosabban fognak okoskodni „ilyen nemzet”, „olyan ország”, egyre jobban jön a sovinizmus, a nacionalizmus, s utána csak felnéz az ember, hogy „miről beszélünk? Nem létező nép nem létező országáról?”, „mi van itt?” – előbb-utóbb kiderül, hogy semmi! Amikor el fog fogyni trianon, Kun Béla, Károlyi akkor újabbakat kell keresni ... de mikor fog minden elfogyni (mert akkor magába harap)? Bármelyik társaság ugyanezt csinálja: az előző világhatalom olyan identitást adott (béketáborok, proletárok, mindenféle egyesületek), amelyeknek még mi is tapsoltunk – s eléggé hamis identitás volt – eltűnt, mintahogy eltűnt a keresztény identitás is; az iskolákban is identitásokat erőltetnek ránk (kíváncsi vagyok, hogy amikor a szexuális törvényeket hatályba helyezik, mit fognak csinálni a szexuális életet élő 14-15 éves kis emberkékkel? Mit fognak csinálni a hazugokkal, mikor önmaguk hazugok? Mi lesz itt?)

Hamis identitás, hamis törvényekkel!

De amikor ott leszek a kereszten (jobb vagy baloldalon), és kimondom, hogy bűnös vagyok, megérdemeltem – van valami mégis ami nekünk szól: Aki nem tudja a törvényt, az nem tudja, hogy bűnös! Tanítsd a törvényt és a kegyelmet, hogy aki egyszer az utolsó pillanatához ér, tudja Isten törvénye szerint a bűnösségét, s hogy kegyelemre van szüksége! (ez bármikor megtörténet az életében, akár az utolsó pillanatban is) – hogy amikor ott áll, akkor ne Istent szidalmazza, hanem kérjen kegyelmet!

Bűnösség és törvény elválaszthatatlan – nem véletlen, hogy keresztény területeken egyre inkább hallhatod, hogy nincs törvény: „törvény nélküli keresztény vagyok” – milyen identitás ez? A világ bennt van s megfertőzi a kereszténységet, meg a zsidóságot is. Ugyanolyan identitású, mint a világ: egy néphez tartozom (ilyen gyülekezet, egyház tagja vagyok), keresztény vagyok, (ilyen –ista vagyok), s az ellenség az hol a katolikus, katolikusként meg a szekta – aztán „üssük egymást gyerekek!”- Igen ám, de amikor csinálok egy ökumenét, akkor nincs kit ütni! S az ökumené halott, mert az igazság meghalt.

Hol vagyunk? Istenellenesen azt mondjuk, mint az egyik lator, hogy „hol van az az Isten, aki ezt eltűri”, „na most csinálj valamit”, vagy úgy, hogy „megérdemeltem” de „kérek kegyelmet”?

Ennek az emberiségnek egyetlenegy identitása van! – Lator vagyok – de azon belül kettő van, „kegyelmezett” vagy „gonosztevő (Istenellenes) akire örök ítélet vár”.

A mostani identitás- káosz, a politika identitási harcai, sürgőssé teszik a döntéshozatalunkat.

Lator, keresztre fogsz kerülni, döntened és válaszolnod kell!

Húsvétkor erre is kell gondolni, akárhányan vagyunk együtt, lator a nevünk! – Megváltott lator, vagy engedetlen lázadó lator! Csak ez a különbség, de életet vagy halált adó kérdés!